Az Öreg Száva-híd ívhídjának emelése, Belgrád

Podizanje lučne konstrukcije Starog savskog mosta, Beograd

A munka jóval a helyszínre érkezés előtt már elkezdődött. A leemeléshez használt két, egyenként 52 méter hosszú TS bárkára épített emelőművek éveken át nem dolgoztak, ezért először ezeket kellett újra „életre kelteni”. Még Magyarországon, a Dunai Nehézrakodó telephelyén átvizsgáltuk és karbantartottuk a rendszereket, majd Mohácson folytattuk a felkészítést: itt történt a finomhangolás és a próbaüzem. Az acélszerkezetek összeállítása alpintechnikával zajlott, közben a hidraulikus és elektronikai rendszereket újrakalibráltuk, a vezérlést újrahangoltuk. A próbaüzem elején akadtak kisebb hibák, de ezek javítása után az emelőmű egyre pontosabban működött. A fedélzeti csörlőket is felújítottuk és újraprogramoztuk, hogy minden rendszer biztosan együtt tudjon dolgozni Belgrádban.

Mikor műszakilag minden eszközünk készen állt a feladatra, a 1509B és 1510B jelű speciális emelőműves bárkák a Zsombor tolóhajóval elindultak, és néhány nap alatt megérkeztek Belgrádba.

A művelet során a mintegy 420 tonnás ívszerkezetet hidraulikus emeléssel, lépésről lépésre emeltük meg. Az emelőművek tornyai 30 centiméteres ütemekben dolgoztak, folyamatosan figyelve arra, hogy a szerkezet minden ponton egyenletesen emelkedjen. Ez a munka nem látványos gyorsaságról szólt, hanem arról, hogy minden mozdulat kontroll alatt maradjon.

A leemelés végül rendben lezajlott, az ív a bárkákra került és ott is maradt mindaddig, amíg elkészült a parti kihúzópálya. A szerkezetet több napos, fázisokra bontott műveletek során lehetett szárazföldre vontatni.

A feladat műszakilag összetett volt, sok apró, egymásra épülő lépésből állt: előkészítésből, próbákból, finomhangolásból, majd a tényleges emelésből. Ezek együtt tették lehetővé, hogy egy ekkora szerkezetet biztonságosan le lehessen emelni a helyéről, egy sűrűn beépített városi környezetben, vízen dolgozva.

Mehanizmi za podizanje koji su korišćeni za podizanje, izgrađeni na dve TS barže, svaka dužine 52 metra, nisu bili u funkciji godinama, pa su prvo morali biti „vraćeni u život“. Po povratku u Mađarsku, na lokaciji Dunai Nehézrakodó, pregledali smo i održavali sisteme, a zatim nastavili pripreme u Mohaču: tu su se odvijala fina podešavanja i probni rad. Montaža čeličnih konstrukcija je izvršena korišćenjem alpske tehnologije, dok su hidraulični i elektronski sistemi ponovo kalibrisani, a sistem upravljanja ponovo podešen. Na početku probnog rada bilo je manjih grešaka, ali nakon što su one ispravljene, mehanizam za podizanje je radio sve preciznije. Takođe smo renovirali i reprogramirali vitla na brodu kako bismo osigurali da svi sistemi mogu da rade zajedno u Beogradu. Kada je sva naša oprema bila tehnički spremna za zadatak, specijalne barže za dizanje 1509B i 1510B krenule su sa potisnim brodom Žombor i stigle u Beograd u roku od nekoliko dana.

Tokom operacije, lučna konstrukcija od približno 420 tona podizana je korak po korak pomoću hidrauličnog dizanja. Kule mehanizama za dizanje radile su u koracima od 30 centimetara, stalno vodeći računa da se konstrukcija ravnomerno podiže u svim tačkama. Ovaj posao nije se odnosio na spektakularnu brzinu, već na držanje svih pokreta pod kontrolom.

Podizanje je konačno prošlo glatko, luk je postavljen na barže i ostao je tamo dok nije završena staza za izvlačenje na obali. Struktura je mogla biti odvučena do kopna u višednevnoj, faznoj operaciji. Zadatak je bio tehnički složen, sastojao se od mnogih malih, međusobno povezanih koraka: priprema, testiranje, fino podešavanje, a zatim i samo dizanje. Zajedno, ovo je omogućilo bezbedno podizanje tako velike konstrukcije sa njenog mesta, radeći na vodi u gusto izgrađenom gradskom okruženju.